A HÁZBAN ÉS A KÖRÜL
Akad néhány érdekesség a ház körül, amiről
feltétlenül szólnom kell. Az egyik a hulladékkezelés. Amikor levittem
az első szemetet, rá kellett jönnöm, hogy itt nem működnek a magyar
reflexek. A hulladékot bizony szelektíven kell gyűjteni, nem is
akárhogyan. Igaz, hogy van egy nagy, közös konténer, amire az van
kiírva, hogy "háztartási hulladék", és ide dobhatja a lusta ember a
zacskót, amiben nem válogatta szét a szemetét. A környezetbarát módon
gondolkodó lakos azonban benyit a 3-4 lépcsőházanként közös, 50 méteren
belül elhelyezkedő kis házikók egyikébe, és nekiáll szétpakolni a
gyűjtőkbe: külön-külön a kartont, újságot, csomagolóanyagot, fémet,
színtelen üveget, színes üveget, kemény műanyagot, sima villanykörtét,
energiatakarékos (halogén) izzókat/fénycsöveket, elemeket. Igen, jól
számoltál, 10 különböző gyűjtő! Egyébként a boltokban az automata
üvegvisszaváltónál visszaváltják a betétdíjas (!) aluminium
sörös/üdítős dobozokat (50 öre) és a pillepalackokat (2 SEK) is. A
boltban nincs ingyenes reklámszatyor, darabja 2-3 korona. így gyorsan
rá lehet szokni a bevásárlótáskára.
A lépcsőházban a földszinten
tágas kerékpártárolót találtunk, ahol szerencsére nem a falnak vagy
egymásnak kell támasztani a bringákat, normális tárolók fogadtak. Nincs
minden bicaj lezárva, de azért inkább a lelakatolás a jellemző. Az
otthon (is) használt kéthüvelykujjnyi záramnak viszont nincs párja!
Apropó
zárak, ezt igazán érdemes lenne átvennünk a svédektől (bár már
Amerikában is láttam ezt a rendszert): minden egy kulccsal nyílik! Nem
kell hatalmas kulccsomóval csörögni, csak egyetlen kulcs kell a ház
körül! Ugyanaz az egy darab kulcs nyitja a lakást, a bejárati ajtót, a
bicajtárolót, a gyerekkocsi tárolót, a mosodát és a hulladékgyűjtő
házikót is. Természetesen a szomszéd lakását nem. A trükk abból áll,
hogy ezek hosszú fogazatú kulcsok, és ebből a sok recéből csak néhány
kell a közös használatú helyiségekhez, vagyis ezen a szakaszon egyforma
minden kulcs mintázata. A lakásajtót nyitó rész pedig mindenkinek más.
Zseniális. És ugyanez van a kórházban is, vagyis ahová van
jogosultságom belépni, azt nyitja az egyszem kulcsom. Ennyi.
A
mosókonyha szintén a skandináv bérlakások érdekessége. Több lépcsőház
közösen használ egy mosodát, aminek nincs külön díja, nem kell érméket
bedobálni stb. de a mosószert/öblítőt mindenki maga viszi. A
félreértések elkerülése végett minden lakáshoz jár egy speciális kis
kulcs, amivel a mosodában elhelyezett kis táblán lehet időpontot
foglalni, és a lefoglalt időpontban aztán mosni. hasonló Norvégiában is
volt, ott nem volt ennyire szofisztikált megoldás, csak egy tábla és
kréta, de működött. Az elméletben ragyogó módszer azonban csak az
emberi gyarlóságon bukhat meg (mint annyi minden kiváló ötlet), amikor
bizonyos lakók fittyet hánynak a szabályoknak, és egyszerűen akkor megy
be, amikor neki tetszik. ha valaki szereti a konfliktusokat, ezt
szépen be lehet jelenteni az ingatlankezelőnél, aki valamit lép az
ügyben. Ezeket azok a kollégák mesélték, akik nem hoztak saját
mosógépet, és belefutottak ilyen kalandokba. Mondanom talán nem is
kellene, de sohasem a svédek rúgták fel a szabályokat, hanem a
közelkeletről jött bevándorlótársak. Az ebből adódott konfliktusba
eddig senki sem mert közülük belemenni, nem is tudom hová vezetne az.
A
parkolás szintén megér egy pár sort: amíg Magyarországon minden
lakótelep autótulajdonos lakosának van egy története a ház körüli
parkolás farkastörvényeiről, addig itt ezt szintén okosan kitalálták:
akinek kell parkoló, béreljen magának egyet a háza előtt. Nem nagy
összegről van szó, de azért jár a saját parkolóhely. Ennek többféle
fokozata (és ára) van, a teljesen zárható garázstól a csak tetővel
fedett tárolón át a sima "csillaggarázsig". Igény szerint kérhető (a
nyitott parkolóhoz is) egy elektromos csatlakozás, ami kis kulccsal
nyílik, és oda lehet éjszakára rácsatlakoztatni az autó
motormelegítőjét. Ez a fagyos svéd reggeleken különösen fontos. Jópofák
az éjjelente parkolóban álló autók, ahogy egy "kantárral" ki vannak
kötve egy-egy kis oszlophoz. Az áram díját természetesen a bérlő
fizeti. A látogatókra is gondoltak: akik vendégségbe érkeztek, azoknak
is ki van jelölve külön parkolóhely, oda tehetik autójukat. Ide viszont
nem állhatnak a lakók! Ha egy bérlakásban laksz és autód van, muszáj
bérelned saját parkolót a ház előtt és kész, nincs vita. És tényleg
nincs vita.
A lakásban észlelt hibákat (vízvezeték, nyílászárók,
fűtés) csak be kell jelenteni telefonon az ingatlankezelőnek, akik 24
órán belül eddig még mindig megjelentek, és elhárították a hibát. Pár
apróbb hiba volt csak (csöpögő csap, dugulás, rosszul záró erkélyajtó),
ezeket megoldották szépen. Az ingatlankezelőnél járva kézhez kaptuk a
lakás "kontóját", ami ezesetben azt jelenti, hogy minden bérlakásról
pontos nyilvántartást vezetnek, melyik helyiségében mikor volt cserélve
a padló, a tapéta, a konyhabútor, tűzhely, hűtőszekrény. Ez a lista
nemcsak pontos képet ad az ingatlan helyzetéről, hanem egy újabb
lehetőséget is kínál: megadja, pl. melyik helyiség tapétájának vagy
padlójának cseréje mennyibe kerül. Minden lakásnak van egy
rendelkezésre álló összege, amit évente feltöltenek a befizetett
lakbérekből, és ebből a felújítási alapból ezeket a felújításokat lehet
igényelni, és az ingatlankezelő ezt végrehajtja. Mi így kértük a
korábban említett 2 tapétacserét, erre várni kell 2-3 hónapot. Ha a
lakos ettől türelmetlenebb, vagy sokallja a díjat, megcsinálhatja maga
is: ekkor odaadják a tapétát és sok sikert hozzá! Az egyik kollégám ezt
bevállalta, mi nem voltunk ennyire merészek. Kétségtelen, hogy sokkal
drágábban csinálnak meg egy-egy szobát a svédek, mint egy magyar
tisztes iparosember, de hát én se 120.000 ft nettóért dolgozom itt... A
tapétát , a padlót vagy éppen a cserére szánt konyhabútor ajtókat,
fogantyúkat egyébként mindenki maga választhatja ki az ingatlankezelő
irodájában a jónak mondható választékból a saját elképzelésének
megfelelően, a vágyaknak csak a rendelkezésre álló anyagi keret szab
határt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése