AZ IDŐJÁRÁS ÉS A "RETTEGETT" TÉLI SÖTÉTSÉG
Akárki kérdez minket
Svédországról, az első 4 kérdésben mindig benne van a "nagyon hideg
van?" és a "hogy bírjátok a sötétséget?" páros. Igaz, hogy hideg van,
és hó mindenütt, de pont úgy, ahogy a nyelvtanfolyamon már megjósolta
az egyik innen származó tanárunk: hiába van -10, -15 fok, mivel nem
párás annyira a levegő, ezáltal a hidegérzetünk is más, magyarul nem
érezzük annyira hidegnek a levegőt. -10 fokig nem is veszek a farmer
alá külön réteget, illetve a polóra elég egy pulcsi és a kabát. A tél
nagyon szép, régen nem láttam már ilyennek: elég gyakran esett hó, ami
nem olvad el, így mindent hó borít. Az utakról szépen letolják a vastag
havat, de mivel szigorúan tilos a sózás, és csak kavicsokat szórnak
ki, a hó nem olvad el az útról, és nem is válik jegessé: egy vékony
réteggé tömörödik össze, amin nyugodtan lehet közlekedni. A
forgalmasabb utakról persze az autók lejárják a havat, de egyelőre nem
olvad sehol, így nincs latyak és locspocs, nem sározza magát az ember
össze, mire begyalogol a munkahelyére. A friss, még járatlan hó
borította erdei utakra kivittük az itt beszerzett szánkókat, és azzal
vittük a gyerekeket a boltokba és sétálni. Néha azért bekeményít
hideg, itt Hudiksvallban volt -20 fok is, az azért csípett, nem is
voltunk kint sokat azokban a napokban! A megérkezésünkkor még
látványosan rövidek voltak a nappalok, reggel 8-kor még sötétben mentünk
dolgozni, és délután fél ötre újra sötét lett. a közvilágítás azonban
kitűnő, még az erdő szélén vezető kerékpáros/gyalogos úton is,
amelyiken a boltba szoktunk menni, így nem kell vaksin botorkálnunk. Az
eltelt hetekben azonban érezhetően hosszabbodnak a nappalok, így
február vége felé reggel már világosban ébredünk és este 6 körül borul
sötétbe a táj. Nappal azonban, amikor szikrázóan süt a nap, a havas
fenyvesek látványa mindenért kárpótol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése