Időjárásjelentés - Tél

A svédországi tél itt fenn északon gyönyörű. Nagy hideg van, december eleje óta nem volt melegebb mínusz 5 foknál, nem ritka a -15-20 fok sem, de legalább garantáltan latyak- és locspocsmentes. Mindenütt ragyogó, tiszta fehér a hó, 50?60 centi esett eddig.Az utakat a városban nem sózzák, hanem apró kaviccsal szórják be, így nem lesz belőle sár. Az egészet a folyton eső hó függvényében ismétlik rendszeresen, s majd tavasszal az egészet összeszedik kis ügyes úttisztító gépekkel. Szinte minden autón van szöges gumi, a svédek nem esnek kétségbe a téltől és a hótól. Látszik, hogy ezzel élnek együtt már évszázadok óta, ritka kivétel az elakadt jármű vagy közlekedési torlódás. Ők valóban fel vannak készülve a télre. Az élet egy percre sem torpan meg, a hókotrók hajnalban indulnak, hogy mire felébred a város, minden menjen a rendes kerékvágásban. A hóeltakarítás teljesen gépesített, kisebb-nagyobb gépekkel járják a várost, még vasárnap is, ha szükség van rá. A magánházak tulajdonosai persze állandó elfoglaltságot is vásároltak maguknak az ingatlannal együtt, a tél nekik egyet jelent az állandó hólapátolással. A lakókörnyezetünkben az ingatlankezelő emberei végzik ezt a munkát, nemcsak az utakat szabadítják meg a temérdek hótól, de a tetőket is rendszeresen. Sajnos ennek ellenére megtörtént, hogy az egyik garácssor tetején olyan vastag hó gyűlt össze, hogy amikor beszakadt, több autó is megsérült. Ezek után még nagyobb gondossággal és rendszerességgel takarítják a havat. Egy idő után már nem elég, ha a hótolók letolják az útról a havat, mert már nincs hová tolni. Mivel nincs olvadás, a hómenniység csak nőttön nő. Ekkor a hókotrókhoz csatlakoznak a teherautók is, akik elszállítják a városból a havat. Jó lenne tudni, vajon hová? A Botteni-öböl városkánk melletti fjordja teljesen befagyott, ezen nem jellemző a korcsolyázás, mindenesetre egy alkalommal még autókerék-nyomokat is láttam a jégen.

A hosszú Skandináv éjszakák? Magyar szemmel szokatlan, hogy december végén csak fél tíz körül világosodott és délután három órakor már sötét volt... Minden ablakban megjelentek viszont a karácsonyi fények, és ettől különleges hangulatú lett a város. Az ünnepek és a téli napforduló elteltével aztán minden nappal hosszabb és hosszabb a világos órák száma, ez akkor vált nagyon látványossá, amikor január-februárban 3 hetet Magyarországon töltöttünk, majd ide visszatérve észleltük a 3 hét alatt bekövetkezett változásokat. A sötétséget sokkal jobban viseltük, mintsem azt korábban gondoltuk volna. Nem váltunk lehangolttá, a sok gyertya és apró lámpák hangulata erről gondoskodott. A gyerekek mindazonáltal gyakran kérdeztek reggelente olyat, hogy "Miért nem várjuk meg a reggelt, és csak akkor megyünk az óvodába?"
A karácsony itt telt, ez volt az első alkalom, hogy nem Magyarországon ünnepeltük a szentestét. A döntésünknek egy gyakorlatias oka volt: minden kolléga ilyenkor igyekszik szabadságot kivenni, és ezért egy hétnél többet lehetetlen kivenni. Egy hét borzasztóan kevés arra, hogy hazarepüljünk, végiglátogassuk a szeretteinket az ország minden sarkában (Szolnokon, Nyíregyházán és Szegeden), s még vissza is érjünk Svédországba. Az ünnepek okozta megnövekedett reptéri forfalommal és kötelező káosszal nem is számolva. Ehelyett inkább január végén utaztunk haza, s akkor senki sem morgott a kórházban a 3 hét miatt...
Szereztünk hát itt egy szép fenyőfát, egyébként itt is hagyomány a faállítás. A fenyőfákat meg lehet vásárolni a benzinkutakon, illetve maga is kivághatja az ember az erdőben, hiszen az ország felét az erdők adják... de nem mindegy, hogy hol! "Szabad fakitermelést" kizárólag a nagyfeszültségű elektromos távvezetékek nyomvonalában szabad végezni, ott, ahol egyébként is írtják a fákat. Kis keresgéléssel lehet szép példányokat találni, érsebész kollégámmal-barátommal egy szombat délelőttön nekünk is sikerült. Meglepetésként karácsonyra betoppant apósom is Szolnokról, és nálunk töltötte az ünnepeket. Csodálatos 3 hét volt, nekem sem kellett sokat ügyelnem, rengeteget szánkóztunk a gyerekekkel, hógolyóztunk, élveztük a telet. Esténként svéd forralt bort (glögg) ittunk, ebben alig van alkohol, több viszont a cukor, és előre elkészített összetételben, üvegekben árulják. Igazi kelléke a gyertyafényes, fenyőillatú téli estéknek.
Szilveszterkor a kis magyar kolónia apraja-nagyja (kb. húszan voltunk) összegyűlt egy közösségi házban, és együtt búcsúztattuk az (első közös) óévet és köszöntöttük az újat. A Himnuszt ezúttal nem a tévéből kaptuk, azt magunk énekeltük, néha el-elcsukló hangon. Különös érzések kavarogtak bennünk, annyi bizonyos.