Kvinnokliniken - Első benyomások a szülészeti és nőgyógyászati osztályról

Az első hetekben szülőszobás voltam, ami azt jelenti, hogy követtem a szülésznők munkáját, és közben persze az osztályon felbukkanó orvosokét is. Igen, a szülőszobán a szülésznők dominálnak, mindent ők csinálnak, az orvos csak akkor jön, ha hívják.
Noha nem egy új kórházba sodort minket a sors, a felszerelésre nem lehet panaszunk. Eszközökből, műszerekből kellő mennyiségben és minőségben minden a rendelkezésre áll. Amíg pl. otthon az egyetemi klinikán 3 ultrahanggal láttuk el az egész ház munkáját, addig itt, egy kisvárosi kórházban minden osztályos és ambuláns vizsgálóasztal mellé jut egy, így nem kell küldözgetni a pácienseket és várakoztatni, hanem a vizsgálat szerves részeként a 8 ultrahang egyikén azonnal meg lehet (és meg is kell) nézni amire kíváncsi a vizsgáló orvos. A szülőszobán minden vajúdónak külön szobája van, de a szülés vagy császármetszés utáni 1-3 napot már nem feltétlenül egyágyas szobákban töltik az asszonyok, csak ha ezt külön kérik, és épp van ilyen szoba üresen. Azért zsúfoltságtól, sokágyas kórtermektől nem kell tartani, maximum két páciens kell, hogy osztozzon a szobán. Mindennapos dolog ugyanakkor, hogy az "egyágyas" szobában nem egy ágy van, hanem kettő, de nem azért amiért gondolnánk, hogy így hidalják át az ágyhiányt...nem... ezeken a plusz ágyakon az apukák heverésznek, adott esetben itt is alszanak. Nemegyszer volt, hogy a reggeli gyermekágyas viziten az egyik ágyon beszélgettünk az új anyukával, a másikon álmosan, borzosan, borostásan pislogott a "fáradt" kispapa. Ez az egész csak úgy oldható meg rugalmasan, hogy a magyar szokásoktól eltérően itt rövid ideig fekszenek benn a páciensek. Szülés után ha akarja az anyuka, jól van, és nem volt semmi komplikáció, néhány óra múlva hazamehet, de ha úgy indokolt, maradhat esetleg másnapig. Császármetszés után sem maradnak tovább 2-3 napnál. A különböző szülészeti-nőgyógyászati kórképek ellátása főbb vonalakban természetesen egyezik a Magyarországon is alkalmazottakkal, de több ponton markáns különbségek vannak, erről majd egy külön fejezetben írok, s persze majd még menet közben sokat, ahogy napról-napra egyre többet tudok meg erről a rendszerről.
A páciensek minden dokumentációja számítógépes rendszeren keresztül zajlik, a szülésészleléstől a gyógyszerrendelésen át a laborokig, tényleg minden. A dokumentációk bármelyik kórházi gépről elérhetőek. Az egyik külön csoda számomra az elektronikus recept (e-recept). A papíralapú recept ugyan még létezik, de már csak kivételes esetekben kerül elő. A számítógépen rendelhető el a gyógyszer, amit pár kattintás után digitális aláírásával (ez egy egyedi kód) lát el a felíró orvos. Orvosi pecsét nem létezik. A páciens nem kap a kezébe semmit, csak egy kézfogást és hozzá egy mosolyt, s persze az információt, hogy a gyógyszere a patikában várja. Hogy melyikben? Bármelyikben. Az egész rendszer, az összes ilyen jellegű egészségügyi intézmény és az összes patika elektronikus kapcsolatban áll egymással. A beteg bemegy egy tetszőleges patikába az ország bármely pontján, azonosítja magát, s a személyi száma alapján megnézik, melyik gyógyszert nem váltotta még ki, azt megkaphatja. Azokat a szükségtelen köröket, amit Magyarországon meg kell futni a betegnek és az orvosnak is a tartósan szedett gyógyszerek újrafelírásakor, itt sokszor el lehet kerülni azzal, hogy a több hónapon át szedendő gyógyszert (pl. fogamzásgátló) egy évre előre ki lehet írni. A rendszer rögzíti, mikor, ki írta ki a gyógyszert, mennyi ideig érvényes a felírás, és a beteg eddig hány alkalommal váltotta már ki. Azt hiszem nem kell hosszasan ecsetelni, mennyivel egyszerűbb így mindenkinek. 
Ebben a megyében a terhesgondozási rendszer kivált a szülészeti osztály irányítása alól, és az alapellátáshoz került. A terhesgondozást így alapesetben a járóbeteg rendszerben nem nálunk, hanem a város egy másik pontján végzik. Abban az intézményben szülésznők végzik ezt a munkát, így ez a feladat is lekerült a szülészorvosok válláról. Természetesen a napi kapcsolat nem szűnt meg, nálunk maradt egy speciális szakrendelés (orvossal) azoknak a kismamáknak, akiknek nagyobb gondok akadnak a terhességükkel, és orvosi ellátásra, vagy speciális vizsgálatra, tanácsadásra szorulnak. A szülésznők is betelefonálnak kérdéses esetekben a terhesgondozóból, de a munka nagy részét akkor is ők látják el, már ami a zavartalan terhességek gondozását illeti. A magyar rendszerben megszokotthoz képest így itt nemritkán előfordul, hogy a teljesen panaszmentes terhesség alatt a kismama egyszer sem találkozik orvossal, még a szülés kapcsán sem. A szülésznők teljesen kompetensek az egész terhesgondozási és szülési folyamat során, teljes önállósággal végzik a dolgukat. Az asszonyok nincsenek agyonvizsgálva, így aki nem ehhez a rendszerhez szokott hozzá, panaszolja is, hogy pl. miért csak egy (!) ultrahangot végeznek az egész terhesség során, azt is "csak" a 18. hét környékén... Ezt a német kollégákkal is átbeszéltük, ők is sokkal többet csináltak odahaza, de most itt nem mi írjuk az előírásokat.
A svéd munkahelyeken és társasági életben külön ki kell emelnem a kávészünet intézményét. Ezt a svédek számunkra elég viccesen fikának nevezik (ejtsd: fííííká), és  messze többről van szó, mint a napi koffein behörpintéséről. A fika egy olyan esemény, aminek alaposan megadják a módját, rászánják a (néha nem is kevés) időt.  Itt nálunk minden osztályhoz tartozik egy személyzeti étkező, aminek része a szekrény nagyságú kávéautomata, amiből vagy nyolcféle feketét tud a dolgozó csapolni magának, a sima kávétól a csokoládén, Wiener Melange-on át capuccinóig. Ezeknek a szerkezeteknek a gombjait aztán lelkesen nyomkodják a munkavállalók, annál is inkább, mert nem kell aprópénzt keresgélniük hozzá: a költségeket a kórház állja. A fika szerves része valami rágcsálnivaló, ami néha csak valami keksz, de gyakran hoznak be a lányok saját készítésű sütiket is. Gondolhatjátok, ezek kölcsönös dicsérgetése, ízlelgetése, receptjeinek kitárgyalása nem 2 perc. A kedélyes csevegésbe szívesen bevonnak minket is, érdeklődnek rólunk, sorsunkról, családunkról, eddigi munkánkról. A fika ugyanakkor egy olyan esemény is, amit nem illik azzal megzavarni, hogy holmi tennivaló akadna az osztályon. A fika szent, és sérthetetlen. A társasági élet színtere, a dolgozó kiharcolt joga. Gyorsan rá kellett jönnünk, hogy jobb, ha tiszteletben tartjuk ezt a kiváltságot, mert ez alapja a jó munkahelyi kapcsolatoknak.