Új otthonunk

REPÜLÜNK ÉSZAKRA

Eljött 2009. január 8. A Ferihegyről induló járaton 15 magyar, orvosok, hozzátartozóik, gyermekeik vágtak neki egy új városban, egy új országban egy vágyottan jobb életnek, egy szebb jövőnek. Az út az átszállás és egy nem tervezett 1 órás késés (Lufthansa, Düsseldorfon át) ellenére gyorsan eltelt, hiszen rengeteg megbeszélnivalónk volt az elmúlt hetekről, a költöztetésről és a jövőnkről. A stockholmi repülőtéren egy busz várt minket, amellyel még északabbra, Hudiksvall városába, Stockholmtól 300 km-re vettük az irányt. Bármennyire is északinak tűnik a város (ezt a tájegységet a svédek már Norrlandnak hívják), azt azért érdemes tudni, hogy Svédország geográfiai középpontja még ettől a helytől 50 km-re északabbra van. Ezzel vigasztaltuk magunkat, miközben a délutáni órákban (16:00) már ránk ereszkedő sötétségben haladva csodáltuk a havas fenyőerdőket. Hudiksvallba érve minden család új otthona előtt megálltunk, és szép lassan fogyatkoztak a buszról a "telepesek".

AZ ELSŐ ÓRÁK AZ ÚJ OTTHONBAN
A mi lakásunk Hudiksvall Hosta negyedében feküdt, ami egy népszerű környék a friss betelepülőknek. Tény, hogy a "nem svédek" aránya ebben a városrészben a legmagasabb, de nincs arról szó, hogy egy színesbőrűek lakta rossz hírű negyed lenne. Többségében három-, s néhány hétemeletes ház található itt, közöttük lépten-nyomon játszóterekkel, parkokkal, pihenőpadokkal. A kórház mindössze 10 perc sétával elérhető, és kb. ugyanennyit kell sétálni, ha egy bevásárlóközpont, vagy éppen a városközpont irányába indulunk el. A környéken sok fenyves terül el, az erdőben gyalogos- és kerékpárösvények kanyarognak, egy részük ilyenkor télen a sífutóknak van kialakítva, hosszan húzódnak a léceknek húzott párhuzamos nyomvonalak.
A 114 négyzetméteres, 4 hálószobás, nappalis, étkezős, hatalmas erkélyes lakás kulcsait kezünkbe kapva izgatottan mentünk fel a harmadik emeletre (zárószint). A fejvadász cég képviselője kísért bennünket, és ellátott pár jótanáccsal. Nemcsak a kicsik, de mi is gyermeki izgalommal léptük át a küszöböt. Pontosabban Erikának nem kellett átlépnie, a küszöbön biztos ami biztos, egy régi babonától vezérelve első alkalommal én vittem át az ölemben... Az új otthon első látásra is megfelelt minden elvárásunknak. Tágas, jó állapotú szobák, nagy ablakok vártak mindenütt. A dobozaink, kerékpárok az egyik szobában felhalmozva álltak. A nappaliban parketta, a többi helyiségben linóleum borítja a padlót, a falak mindenütt tapétázottak. Ezek közül két szoba van, amelyiknek a tapétája cserére szorul, részben a szín, részben az előző lakó után maradt képeknek fúrt lyukak és foltok miatt. A konyhában egy akkora új hűtőszekrény állt, hogy egy felnőtt elférne benne állva. És még egy ugyanekkora fagyasztó. A tűzhely szintén újnak látszik, villannyal működik, fölötte pára/szagelszívó működik. A fürdőszobában megvolt a mosógép vízcsatlakozója, a miénket csak rá kellett csavarni. Az elektromos csatlakozás ugyan igényelt némi szerelést (nem konnektoros, hanem direkt bekötéses rendszerű), de később ezt is gyorsan megoldottuk, hála az édesapámtól tanult villanyszerelési mesterfogásoknak. Központi fűtéssel kapjuk a meleget, a radiátorokat körben teljesen kinyitva lassan-lassan kezdett melegedni a lakás. A gyerekek kipirult arccal rohangáltak a tágas térben, élvezték, hogy a lakás többféleképpen is körbejárható, így a fogócskázásnál a menekülési útvonalak variációinak száma végtelen lehet. Az egymás mellett fekvő nappali és étkező dél felé néz, az ablakok elfoglalják a teljes falszélességet, és a Magyarországon megszokottól eltérően már térdmagasságban elkezdődnek, így ez a két helyiség kapja a legtöbb napfényt. Ezeken az ablakokon reluxák is vannak. A lakás teljes déli fala mentén egy hosszú erkély húzódik, ahová az étkezőn és a nappalin át is ki lehet jutni, és akár futóversenyt is rendezni rajta.
Az első este átjöttek hozzánk aludni az egyik kollégám a családjával, az ő dobozaikat és holmijaikat még nem rakodták ki (másik cég hozta), így egyszerűbb volt nálunk meghúzódni egy éjszakára. Bár mindenki elég fáradt volt már az utazástól és az izgalmaktól, nehezen jött álom a szemünkre a kavargó gondolatoktól.

DOBOZOK KÖZT

2009. JANUÁR - FEBRUÁR

DOBOZOK KÖZT

Bár Calafellbe indulás előtt a szegedi lakásunkban a holmijaink nagy részét már dobozokba pakoltuk, várt ránk még egy nagy menet ebből a költözés előtt. Megkértük a költöztető céget, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt vigyék el a pereputtyunkat. Azért gondoltuk, hogy így teszünk, mert nem akartunk az ünnepek alatt még ezzel is foglalkozni amellett, hogy körbeutazzuk az országot a rokonokat, barátokat látogatva. December 22-én elmentünk ketten Erikával Szegedre, a gyerekeket a szolnoki nagyszülőknél hagyva, és 2 napig egyfolytában dobozoltunk és az ügyeinket intéztük a városban (munkahelyi ügyek, szolgáltatók, közös képviselet stb). December 24-re kész is lettünk. Szinte percre pontosan a megbeszélt időben jött a teherautó, és 70 perc alatt fenn volt minden, amit vinni akartunk. Megemeltem a kalapom a srác előtt, aki egyszemélyben sofőr és rakodó is volt: a könyvekkel teli dobozokat és a mosógépet EGYEDÜL vitte le a harmadikról. Hiába ajánlottam, hogy segítek, vigyük ketten, azt mondta, ezt már évek óta csinálja, és higgyem el, így könnyebb neki. A többi doboznál azért mi vetettük be magunkat jobban azzal a barátommal, akik a lakásunkban laktak spanyolországi távollétünk alatt. A cég maximálisan korrekt volt, pontosak, precízek, minden dobozt, kerékpárt, bútort stb. felcímkéztek a nevemre szóló címkével és azonosító számmal, a végső összesítő lista egy példányát pedig én kaptam meg. Abban is tudtak segíteni, hogy ha valamit speciális csomagolásba kellett tenni, pl. festményeket vagy a TV-t, aminek nem volt meg az eredeti doboza. Ott a helyszínen szépen, gondosan becsomagolta ezeket. A holminkat aztán elvitték egy budapesti raktárba, ahol a többi magyar kollégáéval együtt megvárták, mire összejön egy kamionra való, és azzal vágtak neki Svédországnak. Mire mi a svéd lakásba értünk, már minden doboz hiánytalanul az egyik szobában várt minket. Ha valakinek nemzetközi költöztetésre van szüksége, jó szívvel ajánlom a céget:
Corstjens Worldwide Movers Budapest. web: http://www.corstjens.hu/  Az árakról egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert azt a Medicarrera és a svéd munkáltatóm intézte, így azzal nem kellett törődnöm.