NYÁR: napfény, vízpart, barátok, kajak, grill

Már számoljuk visszafelé a napokat, hogy induljunk nyaralni, de a hétvégeken addig sem szomorkodunk a négy fal között. A legutóbbi szombaton egy nagy tavat választottunk úticélnak, Hudiksvalltól kb. 40 km-re. A szervezkedés már a kórházban elkezdődött, viszonylag gyorsan nyélbe ütöttük az ötlet megvalósítását. Béreltünk az itteni szabadidőklubtól 6 kajakot és egy utánfutót, mindenki felpakolt grillezni való húsokkal, kolbászokkal és strandjátékokkal, majd nekivágtunk.
Az idő kiváló volt, eleinte hűvösebb, felhősebb, de végül hétágra sütött a nap, így lehetett strandolni is. A kajakozáshoz azonban mindenféleképpen kiváló idő volt, a gyerekek most próbálták ki ezt először életükben.

Erki hamar rákapott a kajakozás ízére, és kis idő múlva már ügyesen forgatta a lapátot a kezében, alig győztem utána loholni a kis vízben. Végül a kényelmesebb megoldás mellett döntöttem: az ölembe vettem, majd hátradőlve hagytam, hogy evezzen a kisasszony. Időnként azért visszakaptam a lapátot, őleg amikor végképp nem arra mentünk, amerre szerettünk volna, vagy amikor üldözőbe vettünk egy lúdcsaládot.

Mártonka inkább öregurasan üldögélt és szemlélődött a kajakból, neki külön élményt a mentőmellény jelentett, egykettőre kitalálta, hogy ez egy teknőspáncél, amibe még vissza is lehet húzódni a nap elől (picit nagy volt rá a mellény), sőt a parton sem akarta levenni, abban mászókázott, homokozott naphosszat. Egy vérbeli teknőc ugye nem veszi le a páncélját...

Erika szemében különös fény csillant, amikor végre őrá került a sor: igen, azok a 20 évvel ezelőtti tiszai emlékek a kajaktáborból... Rajta egyből látszott, hogy nem áll idegenül kezében a lapát, percek múlva már messze járt, s hatalmas köröket rótt a fenyvesekkel, nyírfákkal és kis piros házakkal szegélyezett tó távoli zugaiban is.


Aztán miután tudatosult bennünk, hogy együtt még nem is kajakoztunk az elmúlt 16.5 évben... vagyis mióta "egy hajóban evezünk", mentünk egy közös kört is, amíg a barátok a gyerekekre vigyáztak a parton.
A grillen sütött ebéd és uzsonna után még élveztük a délutáni napsütést és együttlétet, játszottunk a kicsikkel a parton, majd újra fölpakoltuk a kajakokat a vontatóra és szép lassan hazagurultunk. Fantasztikus nap volt!


Még több kép erről a napról itt!

Sundsvall élményfürdő - Himlabadet

A rövid és többnyire hűvös északsvéd nyárban ritkaságszámba megy, hogy 28-30 fok körüli legyen a hőmérséklet, így mikor sok szemdörzsölés után elhittük, amit a hőmérőn láttunk, nem haboztunk tovább, leporoltuk a fürdőruhákat, és átrobogtunk a szomszédos megyébe, Sundsvall városába, ami tőlünk kb 85 km-re van, hogy felkeressük a nemrégiben megnyílt élményfürdőt. A névadók a 'Himlabadet' mellett döntöttek, ami 'Csodásfürdőt' jelent. Kis szójátékkal akár a 'himlen' szóra is asszociálhatunk, ami a 'Mennyország' megfelelője, vagyis mindenképpen valami nem hétköznapi élményre számíthattunk. A gyerekek már régóta rágták a fülünket amúgy is, hogy menjünk valahová strandolni, és a közelgő nyaralás útitervébe is beletettünk minimum 2 élményfürdőt Szegeden és Nyíregyházán, de az még csak 1 hónap múlva lesz. Így legalább lesz összehasonlítási alapunk.
A fürdőben nem csalódtunk, ha a kicsiken múlott volna, akkor még most is ott áznánk valamelyik medencében, annyira jól érezték magukat. Így is mi lettünk az utolsók, akik kimásztak a vízből. Szavakban nehéz elmesélni, mit is jelent egy élményfürdő...szerencsére ott volt a fényképezőgépünk, ezek a képek mindent elmondanak!